A diákoka matematikatanulás során komoly problémákkal küzdenek a tananyag megértését illetően, és nem kapnak megfelelő támogatást az oktatóktól illetve az intézményektől. Pedig nem az anyag érthetetlen, ugyanis egyéni képzésben gond nélkül el lehet azt sajátítani.
Szinte minden második diákom arról panaszkodik, hogy számára nem érthető maradéktalanul a tanár magyarázata, gondot okoz követni a tanórát. Ugyanakkor jellemző, hogy ennek ellenére mégsem kérdezik meg, ha valamit nem értenek, és vagy aki mégis megteszi ezt arról számol be, hogy számára nem válaszolja meg hiánytalanul a kérdéseket az oktató. Tévedés azt hinni, hogy ami az órán kimaradt, azt majd otthon átolvassuk, megértjük.
A diákok jelentős része problémákkal küzd a tananyag önálló feldolgozásával és elmondható, hogy nem értik meg a tananyagot teljes egészében a tankönyv segítségével.
Emiatt sokakban kialakul az általános kép, hogy a matematikával kapcsolatos stúdiumok nem a könnyű tantárgyak közé tartoznak. Ezt a képet csak erősíti a matematika azon sajátossága, hogy egymásra épülő, összetett tudás és szimbólumrendszer használatokon keresztül, bonyolult összefüggéseket leíró és használó tárgy. A tudás elsajátítása alkalmával a diákoknak meg kell érteni azt, hogyan is értelmezhetők a matematikai formulák, és milyen módon válnak ezek hasznossá s használhatóvá egy példamegoldás során.
Az a tanuló, amelyik nem rendelkezik a megfelelő ismeretekkel, mert például nem követi az óra menetét vagy a tanár kihagy egy számára triviális lépést, az lemarad. És ezt a lemaradást nem képes önállóan pótolni, csak ha már otthonosan mozog e tantárgy gondolatvilágában.
Nap, mint nap tapasztalom diákjaimon keresztül, hogy képtelenek az egyetemi tanórákat követni.
S a közös tanulás alatt kiderül, hogy ennek egyik oka, hogy nincsenek fogalmi előismereteik. Sokuk számára nem tiszta még a tört számlálója és nevezője sem, csak azt tudják, hogy a fenti meg a lenti rész. Így érthető, hogy a tanár egy magyarázatát, vagy a könyv egy fejezetét hiába olvassák.
A tanárok nyilvánvalóan szembesülnek ezzel a tudatlansággal, de a felfedezett problémákat a legtöbb esetben az indexekbe bekerülő elégtelen osztályzattal, és a diákság lenézésével orvosolják: „ezek a mai fiatalok, csak a buli meg a facebook”. „Majd felveszik a tárgyat jövőre is” mondják, és előbb-utóbb csak „ragad annyi” a tanulókra, hogy egy kettessel “átcsúsznak”.
A diákok motivációja is egy-egy matematikai témakörben annyi lesz, hogy csak a kettes meglegyen és boldogan futnak is haza örömükben.
Ez egy olyan nyilvánvaló pedagógiai szituáció, amelyre senki sem figyel fel, illetve aki mégis az rosszul kezeli, már évtizedek óta. A matematikai nehézségekre ugyanis csökkenő elvárások és óraszám nem fogja könnyebbé tenni sem a pénzügyi sem a mérnöki pályákhoz kapcsolódó matematikai kompetenciák elsajátításának mértékét, éppen ellenkezőleg, még nehezebbé teszik azt. Továbbá ez a hozzáállás megfosztja a diákokat nem csak a tantárgy ismerete által számukra fontos és értékes kompetenciáktól, hanem attól a sikerélménytől, hogy érthető számukra a matematika.
Akik velem tanulnak, azoknak a matematika nem a szükséges rossz, hanem egy eszköz, hogy sikeresebbek legyenek a tanulmányaik és majd a munkájuk során is.
Ha olvastad ezt a cikket, akkor ez is érdekelhet: