Lehet, hogy teher alatt nő a pálma, de tudományos tény – azok számára emelem ki, akik ezt szemlátomást nem érzékelik –, hogy az ember nem pálma!
Az ember személyisége azokból a tanult viselkedési tendenciákból tevődik össze, amelyeket személyes élettapasztalata során elsajátít. A minták, amelyeket maga körül lát, meghatározzák és formálják attitűdjét. Thorndike több, mint egy évszázaddal ezelőtt megfogalmazta az effektus törvényét mely szerint: “ha valamely cselekvést jobb, vagy kielégítőbb állapotok követnek, a jövőben a cselekvés megjelenési valószínűsége hasonló helyzetben nagyobb lesz” (Forrás: Charles S. Caraver - Michael F. Scheier: Személyiségpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2003.). Természetesen
ez igaz visszafelé is: “ha a viselkedést a dolgok rosszabb vagy kevésbé kielégítő állása követi, akkor kevésbé valószínű, hogy ez a viselkedés később ismét megjeneik” .
A tanulás folyamatában a diákot érő ingerek meghatározzák a motiváltságát, egy adott ismeretanyag elsajátításával kapcsolatban.
Egyik tanítványom három hónappal ezelőtt rendkívül zaklatottan érkezett az órámra. Láttam rajta, hogy képtelen odafigyelni arra, amit éppen tanulunk. Megkérdeztem tőle, hogy mi a probléma. Ő sírni kezdett és elmondta, hogy jogosítványt szeretne, és ezért beiratkozott az autóvezetési tanfolyamra. Sikeresen túl is van a KRESZ vizsgán és épp elkezdte a vezetést, de a tanára minden alkalommal olyan megalázóan viselkedik vele és kiabál, hogy ezt már nem bírja tovább, és úgy döntött abbahagyja a tanulást. És így is történt, azóta sem ment el vezetni tanulni. A jutalmazás és a büntetés, a pozitív megerősítés vagy a megvonás meghatározzák egy diák hozzáállását és nyitottságát egy adott témával kapcsolatban.
A tanult tantárgyak kapcsán nagyon lényeges, hogy a diákok önértékelése ne sérüljön meg.
Szemben a “teher alatt nő a pálma” hipotézissel, Claude Steel 1992-en épp egy ellentétes jelenségről számolt be (Forrás: Eliot R. Smith - Diane M. Mackie: Szociálpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2004). Azok a sötétebb bőrű diákok, akik olyan osztályba jártak, ahol a tanáraik buktatták őket, azért mert azzal az előítélettel viszonyultak hozzájuk, hogy mivel sötétbőrűek ezért buták is, ott egy nagyon érdekes pszichés védekező mechanizmus alakult ki a tanulókban. A diákok saját énképüket olyan mértékben változtatták meg, hogy önértékelésükből kizárták az iskolai eredményességet. Ilyen módon megszűnt az iskola iránti érdeklődésük és a tanulmányi teljesítményből eredő elismerés iránti vágyuk s ezáltal megvédték magukat azoktól a negatív visszajelzésektől, amelyek ártalmasok voltak nekik. Viszont ebben a személyes válaszban egy önbeteljesítő ördögi kör rajzolódik ki, amelynek eredményeképp ezek a diákok valóban nem teljesítenek így a kudarcuk elkerülhetetlenül bekövetkezik.
Ugyancsak ebben a kísérletben világít rá Steele, hogy a diákok az iskolai teljesítmény fontosságáról alkotott képe szoros összefüggésben áll az érdemjegyeik minőségével. Amely megint csak azt támasztja alá, hogy az önértékelés védelme mennyire erősen jelen van az ember személyiségében.
Ha a diák jó jegyeket kap, sikereket ér el, akkor fontossá válik számára a tárgy és meghatározó értéket képvisel.
Ha rosszak az érdemjegyei, akkor az érdeklődése csökken, és lényegtelen lesz hányast kap, csak élje túl. Ez a jelenség a matematika oktatásában egyértelműen megjelenik, csak itt bőrszíntől függetlenül egyszerűen a buta fiatalság a célpont, akik egyszerűen „hülyék a matekhoz”.
Maslow 1970-es években kidolgozott – és azóta már közismert – elmélete a különböző emberi szükségletek hierarchikus kapcsolatát mutatja be egy piramis modellen, melyen az önbecsülés és az önmegvalósítás szükséglete a piramis felső szintjei. Bár Maslow úgy gondolta, hogy minél feljebb lépünk a piramison, annál gyengébb az adott szükséglet, ugyanakkor azt is mondta, hogy annál inkább emberibbek a szükségletek.
Az egészséges emberi létezésnek a lényege hogy az önbecsülést és az önmegvalósítást megélhessük, mert a tanuló ekkor érzi magát komfortosan, ettől érzi magát embernek.
Akik velem tanulnak meg tudják élni a sikert a matematikatanulásban is és ezáltal nem csak jobb jegyeket szereznek, hanem az önbecsülésük, az önértékelésük is visszatér, s nem szoronganak egy matematikai feladat láttán, hanem érzik, hogy számukra nincsen lehetetlen feladat.
Ha olvastad ezt a cikket, akkor ez is érdekelhet: