A diákok a középiskolában nem kapnak megfelelő matematikai előképzettséget a felsőoktatási tanulmányaikhoz, így az egyetemi évek – főleg a kezdeti tárgyak tekintetében – kudarcokkal terheltek, hiszen nincsen alap, amire építeni lehet.
Súlyos problémának látom – és diákjaimon nap, mint nap tapaszalom – a középiskolai tudás és a felsőoktatásban elvárt tudás közötti szakadékot. A felsőoktatásban tanulók körében akár másfélszeresére is megnőhet a tanórák követhetetlenségének mértéke ami véleményem szerint annak tudható be, hogy valami hiányzik a középiskolai és az egyetemi szint között. És az a valami a használható tudás.
A közép és emelt szintű érettségi letételéhez szükséges matematikai kompetenciák alacsony teljesítmény esetén elégtelenek ahhoz, hogy valaki főiskolai/egyetemi szinten követni tudja a matematika illetve a matematikára épülő órákat.
A diákok alacsony teljesítménnyel is képesek megugrani az érettségi szintjét – 25%-tól elégséges –, így gyakorlatilag, az érettségizett és a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók között jelentős azon diákok száma, akik használható tudással nem rendelkeznek a matematika területén.
Nagyon nehéz a helyzete ilyenkor a felsőoktatási intézménynek, mert nem teheti meg, hogy újra megtanítja azokat a hiányos elemeket, amelyeket korábban kellett volna elsajátítania a tanulóknak. Ezt a szakadékot ennek ellenére több intézmény próbálja áthidalni azzal, hogy egy/több matematikai ismétlőtárgyat vezet be. Az egytem/főiskola ezzel próbálja egy fél év alatt átvenni azokat a legfontosabb területeket, matematikai „eszközöket”, amelyekre a diákoknak szüksége lehet a diploma megszerzésének folyamán. Ugyanakkor ez a papírforma segítség nem jelent teljes megoldást számukra. Ugyanis a legtöbb esetben nem lehet pár órában pótolni azt, amit a középiskolában a diáknak elvileg évekig kellett volna tanulnia és itt már készség szinten tudnia.
Ez a hiányosság a diákokat a felsőoktatásban igen jelentős mértékben elfordítja a matematikára épülő tantárgyaktól.
Ugyanis ennek következtében a tanulók kevésbé tudják követni a tanórákat, hiszen azok érthetetlenebbek. Ugyanezen oknál fogva a tankönyvek is használhatatlanabbak lesznek, amelyek szintén a korábbi tudásra építenek, mert hiába olvassa az aktuális tananyagot valaki, az összefüggések korábbi ismeretei nélkül betűhalmazt lát csak csupán.
Ezen negatív élmények hatására egyre sikertelenebbé, elégedetlenebbé válik a diák, és egyre értelmetlenebbnek látja a matematikát, amit jobb esetben – ahol ez elég arra, hogy a vizsgán átmenjen – csak bemagol, de nem érti így nem is tudja miért fontos ez számára. A diákok több mint fele bizonytalan abban, hogy fontos-e számára a matematikaoktatás.
Aki velem tanul az a fenti akadályokat sokkal könnyebben tudja venni. Ha középiskolában kezdünk alapozni, akkor az egyetemi évekre használható kompetenciákat sajátíthatnak el a dákjaim. Akivel pedig már az egyetemekről keresnek meg azok használható tudást szereznek, s már néhány óra után képesek lesznek az önálló problémamegoldásra.
Ha olvastad ezt a cikket, akkor ez is érdekelhet: