Tévednek, akik azt hiszik a matematika egy számokról, egyenletekről, függvényekről szóló bonyolult képletek kavalkádja, amelyben csak egy zseni igazodhat el.
A matematika egy tautologikus, önmagában és saját axiómarendszerén belül létező tudomány, de mégis különös módon valamilyen leképezését adja a világ törvényszerűségeinek. Ennek megfelelően a matematika tanulása, és a matematikai kompetenciák elsajátítása közelebb hozza az embert a világ és önmaga megismeréséhez és megértéséhez.
A tanórák célja az lenne, hogy a diákok matematikai gondolkodását fejlessze. A számolási feladatok, a szöveges feladatok értelmezése és „lefordítása” viszont többet ad, mint azt elsőre gondolnánk, amennyiben helyesen van oktatva.
A matematikaoktatás lévén a diákok képesek lesznek a problémák objektív végiggondolására más területeken is így kompetensebb döntéseket hozhatnak az életük mérföldköveinek pontjain. A tanórán a diákok megismerkednek a világ jelenségeihez kapcsolódó, azokat magyarázó gondolkodásmódokkal: analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív, stb.; és ezek alapján az egyes feladatok megoldását tekintve gyakorolhatják azok alkalmasságát egy probléma kezelésére.
Mivel más típusú gondolkodást igényel egy kombinatorikai probléma, mint egy geometriai, ezáltal a diákok problémamegoldó képessége ki tud teljesedni, és képesek lesznek az önálló differenciálásra.
A matematikatanulás folyamatát tekintve a tanulók először megismerkednek a számok-, mértékek világával, megismerik a matematikai struktúrák felépítését az alapműveleteket és tulajdonságaikat. Megtanulják az alapvető matematikai reprezentációk fejlődését, megismerik az összefüggéseket, hogyan épül fel egy koncepció egy adott téma köré és ezen keresztül, megláthatják és megérthetik, hogyan lehet egy álláspontot érvekkel védeni, és logikus bizonyítások mellett indokolni.
A matematikai tételek és bizonyítások modellt adnak, így közelebb hozzák a diákot ahhoz, hogy képesek legyenek az önálló, koherens kommunikációra és vitára, melyben álláspontokat és érveket ütköztetnek, indoklásokkal alátámasztva.
Ugyanis a matematikai gondolkodás lényege, hogy a pozitív attitűd, az igazság tiszteletén alapszik, és törekszik arra, hogy a dolgoknak logikus érvényeséget teremtsen. A matematikaoktatásban lévő értékek és kompetenciák az emberi műveltség alábbi területein jelennek meg, amelyek elveiben a Nemzeti Alaptantervben is megjelennek:
Tájékozódás térben és időben, a világ mennyiségi viszonyaiban. Azaz képesség arra, hogy egy szimbólumokkal kódolt címet, időt, azonosítani tudjunk, és a számtalan megközelítési lehetőség közül ki tudjuk választani a legoptimálisabb megoldást.
Megismerés, tapasztalatszerzés, képzelet, emlékezés, gondolkodás, ismeretek rendezése és azok használata. Ez az a belső tudat alatti reprezentáció, amely képessé tesz minket új ismeretek elsajátítására, és beépítsére. Amely miatt képesek vagyunk a meglévő információállományokat összetetten kezelni, véggigondolni, és következtetéseket tenni a jövőt illetően, amelynek megfelelően döntéseket hozhatunk.
Ismeretek alkalmazása, az analógiák felismerése
Problémakezelés és megoldás. Egy adott feladaton keresztül megismerni egy adott típuspéldát, melynek megoldását általánosítva már könnyeben el lehet végezni hasonló típusú feladatokat.
Alkotás és reaktivitás. A képzelethez nyúlik vissza, azaz a már meglévő információk alapján a világot figyelve olyan új észrevételeket tesz az ember, amelyek azelőtt nem léteztek, de képes volt az analógiák révén megfeleltetni bizonyos információkat, amelyekkel új megfigyelésekhez jutott.
Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek. Ilyenek a kommunikáció, az együttműködés, motiváltság, önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. Ezek talán a legfontosabbak, mert az ember mindennapi életében és kapcsolataiban, az egészsége szempontjából fontos, hogy lássa az ok-okozati összefüggéseket, és képes legyen előre gondolkodni.
A matematika épülésének elvei, amelyen keresztül analógiákat lehet teremteni az összes fenti kompetenciával kapcsolatosan.
A tudatos megfigyelés egy nagyon fontos emberi érték. Az elvont szituációkban való
részvétel, a megkülönböztetés, vagy éppen az azonosítás képessége szükséges, hogy a diákok akaratlagosan tudják vezérelni figyelmüket, és a felismert kapcsolatok szerint önállóan tudják differenciálni azokat a szempontokat, amelyek alapján értékválasztásukat megteszik.
Akikkel együtt gondolkodunk a matematikai problémák megoldásán, megtanuljuk több szempontból is látni és megoldani azokat. Ezáltal a tanórák keretein túl a munka világában is használható döntéselméleti alapokra tesznek szert a diákjaim ezzel megalapozva sikeresebb jövőjüket.
Ha olvastad ezt a cikket, akkor ez is érdekelhet: